#2. Rész

Sziasztok! :)

Meghoztam a kövi részt. Most már nem lesz ilyen gyakran rész, ezt is csak azért teszem fel most,mert az egyik barátnőm "szépen" megkért rá :D

#2. It’s crazy!

*Chrissy szemszöge*

- Persze! Mi sem természetesebb!- mondta azon a cuki hangján legújabb ismerősöm- De csak akkor, ha eljössz velem a Nando’sba is!

- Ki nem hagynám!- mondtam, mire Niall gyomra megkordult, és iszonyatos röhögésbe kezdett

- De jó! Mikor indulunk?- kérdezte, miután egy kicsit lenyugodott a maga módján.

- Hát… Igazából most nincs már se kedvem,- kezdtem bele mondandómba- se elég energiám. Mit szólnál hozzá, ha holnap reggel kilenckor itt találkoznánk, és akkor mennénk?

- Persze, ahogy gondolod. Addig is itt a számom- és a kezembe nyomott egy cetlit- Illetve.. Jó lenne, ha te is megadnád a számod.- erre önkénytelenül is elmosolyodtam.

- Van egy tollad?

- Tessék. Te mit csinálsz?- kérdezte, mialatt én felírtam a számom a karjára.

- Nem látod?! Megadom a számom. - nevettem el magam, mire ő is elmosolyodott.

- Mit nézel így? Ennyire rosszul nézek ki?!?!- kezdtem el igazgatni az amúgy elég gáz hajamat.

- Dehogy is! Nagyon is jól nézel ki!- egy fél másodperc múlva feleszmélve, hogy milyen hülyeséget mondott az imént, folytatta- Nagyon aranyos vagy. Nem ilyennek képzeltelek! De ezt jó értelemben mondom- kezdett magyarázkodni.

- Köszönöm, hát nem az a tipikus plazacica csinibaba vagyok!- nevettem fel.

- Örülök is neki!- mosolygott- De most bocsi, de eléggé késésben vagyok. Holnap reggel kilenckor, akkor itt, és kezdődhet a turistaút!

- Igenis kapitány! És bocsi, hogy feltartottalak!

- Semmi gond, örülök, hogy segíthettem! De most, szia!

Meglepetten észleltem, hogy újdonsült barátom búcsúzóul magához húzott és megölelt.

-Szia!- intettem később neki.

***Niall szemszöge***

Megláttam Chrissyt, odasiettem hozzá, hogy köszönjek neki. Nagyon aranyos, egyáltalán nem olyan, mint amilyennek elképzeltem, de ez kellemes csalódás volt számomra.

Megígértem neki, hogy körbevezetem a városban. Igazából szívesen teszem, hiszen senkit és semmit nem ismer még a városban. Remélem, a holnapi napon többet megtudok róla, és remélem, hogy lehetünk barátok!

Gondolkodásom közben lassan az álmok vizeire eveztem.

*Chrissy szemszöge*

Nagyon jó volt találkozni Niallel! Soha nem gondoltam, hogy egyszer élőben láthatom az egyik kedvenc együttesem aranyos, ír énekesét. Most kimondhatatlanul boldog vagyok!

Miután így felpörögtem, tovább indultam a felfedezőutamra. Az egyik közösségi szobából vidám kacaj hangja szűrődött ki, így bekopogtam. Az ajtó szinte azonnal kinyílt, és abban a pillanatban be is invitáltak. Itt megismertem öt nagyon aranyos lányt: Elt, Danit, Tinat, Lilyt és Demit. Nagyon kedvesek voltak velem.

Épp karaokepartiztak, így át kellett esnem egy úgymond „beavatási szertartáson”.

A feladatom nagyon egyszerű volt. El kellett énekelnem egy általam jól ismert számot, a Midnight Memoriest.

MidnightMemories :)

Nem lehetett olyan rossz, mivel mire befejeztem, már vagy 15 ember volt a kis teremben. Mindenki dicsért, hogy milyen jó hangom van, és újra embereket ismerhettem meg.

Olyan hajnali egy lehetett, amikor visszataláltam a szobámba. A 483-as szobát kaptam, ami a 4. emeleten volt.

Szobakulcs ^_^

Mikor beléptem a szobámba, első dolgom volt lezuhanyozni és pizsamába bújni. Ez röpke 15 percet vett igénybe. Miután ágyba bújtam, gondolkodtam egy kicsit a mai napról. Utolsó gondolatom mielőtt elaludtam volna nem volt valami nagy szám, de a mai  napot tökéletesen összefoglalta:

„It’s crazy!”