#4. Rész

Sziasztok :)

Meghoztam az új részt :3 Igaz, hogy tegnapra ígértem egy bizonyos személynek, de lusta voltam, szóval most gépeltem le :D Megvan az új fejléc, köszönöm szépen White Bellanak :) 350+oldalmegjelenítés <3 Köszönöm ^_^
Zene: katt ide :)

                                       xEszti

#4. The first meet 

*Chrissy szemszöge*

Kb. 3 hét telt el azóta, hogy megismertem az egyetlen itteni igaz barátommal,-mellesleg szereztem még új barátokat, de ő a legfontosabb-Niallel.

Megtudtam róla sok mindent, ahogy ő is rólam. Megtudta, hogy directioner vagyok, és hogy minden számukat kívülről fújom. Hogy mi a történetem, hogyan határoztam el hogy jelentkezek cserediáknak, meg hasonló dolgok. Ő persze mindent figyelmesen végighallgatott, és megvigasztalt. 

Hétvége van. Mr. Igazbarát meglepetéssel készült nekem.Már vagy 37x megkérdeztem, hogy hava visz, de nem hajlandó elárulni.

-Nem lehet hogy ennyire kíváncsi vagy!-nevetett- Úgysem fogom elárulni, míg oda nem érünk!

-Miért vagy ilyen gonosz?!-kérdeztem, közben boci szemekkel néztem rá

- Mert ez egy meglepetés lesz. Még 5 perc, és ott vagyunk. Szóval...nyugalom

- De akkor 5 perc múlva elárulod-néztem rá "komolyan", de nem bírtam, ezért elmosolyodtam.

-Igen, akkor elmondom-nyugtatott Niall.

Miután odaértünk, nagyon meglepődtem...Egy szórakozóhely előtt parkoltunk le, ahová csak VIP tagok mehettek be.

-Én ide nem mehetek be!-mondtam.

-De velem igen!-kacsintott rám Nialler.

-Hogy? mi? Te itt tag vagy?!-kérdeztem, felhúzott szemöldökökkel, hitetlenkedve.

-Aha! Szóval gyerünk!

¤|¤|¤|¤|¤|¤|pár perc múlva ¤|¤|¤|¤|¤|¤|

-Ez lenne a meglepetés?!-kérdeztem újra.

-Nem, arra még várni kell 10 percet.-válaszolt.

-De azt mondtad, hogy elmondod! Szóva mesélj csak!-"parancsoltam" rá.

-Szerintem majd meglátod!

-Mit mondsz?!?? Ne tereld a témát!

-Jó-jó...Gyere, megérkeztek a meglepetésem!

--tek? Mi van?

-Chrissy, ők a legjobb barátaim: Hazza, Lou, Liam és... Várjunk csak... Hol van Zaynie?!??

-Nem tudom, azt hiszem kiszaladt elintézni egy telefonhívást-mondta Liam

-Szia!-váltott témát Lou- Mint egyetlen normális ember ebbe a társaságban, hadd mutatkozzak be! Louis Tomlinson vagyok, de nyugodtan hívj Lounak, vagy Tommonak!

-Tommo, ne kergess hiábavaló és soha valóra nem váló álmokat! Szia! Harold Styles vagyok! De az ilyen szép lányok mint te, csak Hazzanak, vagy Harrynek hívnak!-kacsintott rá Harry.

-Akkor mi szép lányok vagyunk szerinted, Hazza? Oh, de jó már nekünk!-nevetett Lou.

-Szia! Én Liam James Payne vagyok, de mindenki Linek, vagy Liamnek hív!-mondta Liam, majd megölelt.

-Sziasztok! Én Christina West vagyok, de mindenki Chrissynek hív!

-Merre van már Zayn?-kérdezte Nialler.

-Máris itt van, már megjött a meglepetés.-mondta Liam.

-Akkor nem ti voltatok a meglepetés? :o-kérdeztem.

-De, az egyik része.-mondta Niall.

-Hello! Bocsi a késésért!-pattant mellénk a semmiből Zayn.

-Hello! Siethettél volna!-kezdte a vitát Niall.

-Nialler! Bocsánatot kért!-mondtam neki, így lenyugodott egy kicsit.

-Bocs, haver!

-Semmi gond! Szia! Mi még nem találkoztunk. Zain Jawadd Malik vagyok, de  nyudogtan hívj Zaynnek!

-Szia! Christina West vagyok, de nyugodtan hívj Chrissynek!-mutatkoztam be én is.

¤|¤|¤|¤|¤|¤|pár perc múlva ¤|¤|¤|¤|¤|¤|

-Zayn! Hol van?-kérdezte Niall.

-Éjfélkor lesz behozva.-mondta válaszul Zayn.

-OK!

-Miről beszéltek? Megtudhatom?-még a bociszemeimet is bevetettem, de semmi haszna... Ezekből semmit nem lehet kiszedni...

-Chrissy, mindent a maga idejében!-mondta Liam.

-Hány óra van?-kérdeztem

-11 lesz 10 perc múlva.

-Akkor még 1 óra 10 percet kíváncsiskodhatsz-nevetett Liam.

-Ha-ha-ha...-mondtam.

¤|¤|¤|¤|¤|¤|1 óra múlva ¤|¤|¤|¤|¤|¤|

ツZayn szemszögeツ

Remélem tetszik majd neki. Csak nem szúrjuk el... Szép kis bemutatkozás lenne már. Ez lesz élete legjobb szülinapja, ha rajtunk múlik. Csak el ne vágódjak a tortával. Velem mindig ilyen "szerencsés" dolgok történnek, ha valami fontos dolog van rám bízva...

-Mi az Zayn, történt valami?

Eszmefuttatásomból egy kedves hang zökkentett ki. Chrissy volt az.

-Mi?! Nem, dehogy is! Csak gondolkodtam egy kicsit.De figyuzz, mi lenne, ha lassan visszamennénk  a boxunkhoz? 5 perc múlva éjfél, és érkezik a meglepetésed.-mosolyogtam rá.

-Igenis, kapitány!-kezdett hülyéskedni,amitől én is jobban éreztem magam egy kicsit, majd elindultunk a boxunk felé.

-Végem van!-kiáltott fel hirtelen Lou.

-Mi történt?-kapta oda hirtelen mindenki a fejét.

-Nagyon rosszul vagyok! Chrissy! Kérlek hozz nekem egy kis vizet!

-Persze! 2 perc és itt vagyok!-mondta, ésmár ott sem volt.

-Milyen voltam?-kérdezte Lou.

-Te egy igazi zseni vagy!-mondta Harry, én pedig letettem a tortát az asztalra.

-Egy magamfajta star mindenhez ért!-kezdte növelni az egoját Lou. A start mellesleg valami francia kiejtéssel mondta és ezért sztáhnak hangzott.

-Azért, drága Hófehérkénk, ennyire nem kell túlzásokba esni!-veregette hátba Lout Liam.

-Szerintem ezt hagyjátok abba, mert mindenki hülyének fog nézni minket, és ez kárt tesz a hírnevemben-mondtam.

-Attól már csak az lenne a rosszabb, ha összeborzolnák a hajad!-vigyorodott el Harry és közelíteni kezdett felém...

-Ne merészeld!

-Ó, dehogynem!-húzogatta a szemöldökét.

-Jön Chrissy! Mindenki a helyére!-kiáltott Nialler.

                     -||-

#3. Rész

Sziasztok!

Meghoztam a következő részt :) Remélem tetszeni fog ... Légyszi kommenteljetek, hogy tudjam, mennyire tetszik az írásom nektek, meg hogy érdemes-e folytatnom az írást :)

Eszter xo

#3. Friends for a life J

*Chrissy szemszöge*

Édes álmomból felébredve, álmosan néztem drága telefonom képernyőjére. Mikor feleszméltem a számok láttán, egy kisebb sikoly hagyta el torkom. Az órám 12:34 percet (!!!)mutatott.

Körülbelül 15 perc múlva kellemesen csalódtam, mivel ránéztem a falon függő órára. Ekkor tudatosult bennem, hogy a telefonom órája még az otthoni időszámítás szerint jár, így igazából még csak 8 óra van. Hogy én mennyire feledékeny vagyok… Még az órát is elfelejtem átállítani.

Lassan gondolkodni kezdtem, milyen ruhadarabokba bújjak. Legyen kényelmes, mivel azért mégis csak a várost nézni megyek, de nem is lehet csak egy sima itthon ülős, pihenős ruha sem. Végül is elővettem egyik csőfarmerem, mellé egy szürke Minnie-egeres pólót, egy kék blézert, egy kék converst hozzá illő táskát és napszemüveget. Így már mentem is a cuccaimmal a fürdőbe. Kb. 20-25 perc múlva már készen is voltam.

My clothes :3

Ekkor megcsörrent a telefonom. Niall keresett, hogy mi lenne, ha először a Nando’sba reggeliznénk, és úgy indulnánk.

Nagyon megörültem kérdésének, mivel én is „éheztem” már, de enni nem lett volna időm. Így persze örömmel beleegyeztem.

***Niall szemszöge ***

Ahogy beindult az ébresztőm, abban a pillanatban felébredtem Tőlem megszokott módon éhségemmel küszködtem. Nem tehetek róla, de mindig éhes vagyok!

Eszembe jutott, hogy mi lenne, ha meghívnám reggelizni Chrissyt. Boldogságomra, örömmel beleegyezett.

Kilenckor találkoztunk a folyosón majd egész úton beszélgettünk.

Egy finom reggeli után elindultunk, és elkezdtem a turistavezető személyét játszani. Egészen jól ment. Mindenfelé elvittem, ahova csak el akart menni. Igaz, hogy időközben többen is megállítottak autogramot kérni, de ő türelmesen megvárt egy kicsit arrébb hogy ne keltsen feltűnést, hogy egész nap velem lóg. Mondjuk, így is többen megkérdezték, hogy ő a barátnőm-e, de mindre nemmel válaszoltam. Később kiderült, hozzá is többen odamentek, hogy megkérdezzék, a barátnőm-e vagy sem.

Első állomásunk a London Eye volt, ahol nagy unszolás után végre felültünk az óriáskerékre. Szerintem nagyon tetszett neki, de félhetett is, mivel kb. 10 perccel leszállásunk után is karomba kapaszkodva jött mellettem.

- Jól vagy?- kérdeztem, de valami érdekes pofát vághattam, mivel reakciója az volt, hogy kaptam egy erős ütést a karomba. Nem mintha fájt volna. Nem vagyok az a gyenge gizda srác, szolgáljon mentségemre, hogy sokat boxolok.

- Mert? Hogy nézek ki? Hm?

- Te féltél!- viccelődtem egy kicsit vele, de ő úgy látszik komolyan gondolta.

- Na és Tériszonyom van. Ez ne vicces! Ne röhögj már!- megint meglegyintette a karom. Nem tehetek róla annyira vicces volt hogy nem bírtam abbahagyni a röhögést. - Most biztosan elkényeztetettnek gondolsz…- mondta és lehajtotta a fejét gondolom szégyellte.

- Dehogy is! Szerintem tiszta cuki voltál!- vidítgattam- Mellesleg az előbb csak hülyültem. Bocsi.

- Ha-ha-ha. Nem volt vicces… Bár így visszagondolva…- mondta és nevetni kezdett.

- Merre tovább- kérdeztem.

- Big Ben?- vetette fel az ötletét.

- Ok! Nincs is olyan messze!- mosolyogtam.

- De jó! Csak légyszi oda ne menjünk fel!- nevette el magát.

- Ahogy szeretnéd, de előbb állj ide hadd készítsek képet rólad!

-Ok!

- Közös képet?- kérdeztem.

- Hűűű!

- Mi az?- kérdeztem.

- Soha nem gondoltam, hogy egyszer egy Niall Horan kér majd közös képet tőlem!- nevettem el magam.

- Érezd magad megtisztelve!- nevettem.

- Annak érzem magam!- nevettem vele egyetemben én is.

- Akkor?- kérdeztem.

- Ühüm!- ugrándozott Chrissy, mint egy kis majom.

Miután készítettünk pár képet- megjegyzem, hogy nagyon jól sikerültek- elindultunk a Big Benhez. Út közben készítettünk egymásról képeket a kocsimban is.

 

Az egyik kép annyira vicces lett, hogy miután megláttuk, egész úton azon nevettünk:

Miután elértük következő úticélunkat,- boci szemeimet bevetve, amikre nagyon büszke vagyok- rávettem Chrissyt, hogy mégiscsak mássza meg velem a tornyot.

Miután felértünk, megint lőttünk pár képet. Ezek is jól sikerültek. Nagyon jól fényképez, biztos tanulta valahol. Majd megkérdezem tőle.

- Na, szerintem mára ennyi elég is lesz!- mondta fáradtam Chrissy- Nagyon éhes vagyok!

- Te a gondolataimból is tudsz olvasni??!!- nevettem el magam- Én is. Nagyon!

- Merre megyünk kajálni?

- McDonald’s?- vetettem fel az első gondolatom, ami eszembe jutott a kajáról.

- OK! Az a kedvenc helyem!

* Chrissy szemszöge*

Nem tudom, minek mondhatnám az evésünket, mert már d. u. 4 óra volt, mikor elértünk a McDonald’shoz. Bekajáltunk, majd visszaindultunk a koliba.

Belépve szobámba,- ahova elkísért Niall is- lehuppantunk az ágyra és beszélgetni kezdtünk. Elmondtam a történetem töviről-hegyire, de mire a végére értem, akarva-akaratlanul, de könnycseppek kerültek az arcomra…

Niall magához ölelt, majd elkezdett nyugtatni:

- Semmi baj! Itt igaz barátokat fogsz majd találni, azt garantálom!- annyira aranyosan mondta, hogy azon nyomba mosolyogni kezdtem és elszállt minden szomorúságom.

- Szerintem már találtam is egyet!- mondtam, mire egy szorosabb ölelés volt a válasza.

- Most már BFFek vagyunk?- kezdett hülyülni.

- Na… Csihajj!! Azért buzulni nem kell!- nevettem vele, majd hozzávágtam egy kispárnát.

- Te most komolyan gondolod ezt? Párnacsatát akarsz??!!- mondta, közben hozzám vágta az előbb eldobott párnát.

- Úgy nézek én ki, mint aki röhögés miatt akar meghalni?- nevettem.

- Aha. Nagyon is! Készülj a harcra!- mondta én pedig rögtön belevágtam a szavába.

- Te pedig a kudarcra!- nevettem.

- Te is nézel Pokemont??!!

- Te is?!- válaszomra felcsillant a szeme

- Igen! Hány óra van? Álmos vagyok!- kérdezte.

- Öhm…- kutatni kezdtem a telefonom után, és mikor megtaláltam újra egy kisebb decibelű sikoly hagyta el szám. - Jesszusom! Már 11:31 van!

- Ne már! Jól elment az idő! Szerintem én lépek! Holnap suli… Melyik osztályba jársz?- kérdezte.

- Angol-ének. Te?

- Én is! Akkor reggel találkozunk! Mi lenne, ha együtt mennénk be a suliba?

- Ok! Ha 8:15-kor találkozunk a hallban, az jó lesz?

- Aha! De most már tényleg lépek! Jó éjt!

- Neked is!

Boldogan hajtottam álomra a fejem, mert tudtam, hogy egy igaz barátra találtam Niall személyében.